A napokban ünneplik világszerte a Rubik-kocka 40. születésnapját. Vitathatatlanul ez a világ legnépszerűbb játéka. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a mai napig számtalan mutációja születik. Egyre újabb ötletekkel teszik még nehezebbé vagy épp könnyebbé a 3×3×3-as kockát. Annyi cikk, tanulmány, blogbejegyzés foglalkozik az eredeti játékkal, hogy én inkább néhány variációt mutatok be.

Valószínűleg mindenki ismer néhány, a 3-astól eltérő méretben készült kockát. Nekem ezek vannak meg:

Látszik, hogy a 2-es kivételével eléggé viseltesek. Sokat játszunk vele. Több-kevesebb sikerrel :) Nem tudok módszert a 3-asnál nagyobb kockák megoldására. A 3-ast már többször megtanultam, több eljárást is, de a mai napig tud problémát okozni. A kettes az a méret, amit nagyon hosszas munka nélkül is meg lehet oldani, önállóan rá lehet jönni (szerintem).

De nem ezek a legnagyobb piacon kapható kockák. Nemrégiben kaptam egy 7×7×7-est. Érdekes design. Csak két színű és nem is szögletesek az oldalai:

Kicsit már játszottam vele, amint látszik is némelyik oldalán :) Picit megtekergetve a rétegeket, ilyesmit kapunk:

Ha jól tudom, a fizikailag elkészített legnagyobb Rubik-kocka 17×17×17-es, és Oskar van Deventer nevéhez fűződik a belső mechanika kitalálása. (Van egy olyan gyanúm, hogy Oskar ki is tudja rakni :))

Sokszor elhangzik, hogy a Rubik-kocka lelke a középében lakozik. Eleinte sehogy sem sikerült kitalálni, hogy hogyan is maradhat egyben egy ilyen kocka, a csavargatások hatására miért nem esik szét vagy miért nem szorul meg. És akkor jött a zseniális ötlet, a térbeli kereszt alakú középső tartó és ez ebbe belekapaszkodó többi elem.

Aztán 2007-ben Katsuhiko Okamoto, japán tervező kitalálta, hogy a középső elem nélkül is el lehet készíteni a kockát. Így született meg a Void Cube:

 Egy másik beállításból jobban látszik, hogy tényleg üres a belseje:

 Talán a szerkezetéből is lehet sejteni valamit, ha egy kicsit eltekerjük a két oldalát:

 Meg is nyerte vele az IPP nagydíját. Hogy ez a változat könnyebb vagy nehezebb, mint az eredeti, arról megoszlanak a vélemények. Nagyon sok megoldási módszer a középső négyzetekből indul ki, ahhoz igazítja a többit. Ez a lehetőség itt nincs meg.

Okamoto már korábban is foglalkozott különleges "kockákkal". A 2006-os IPP-n nyert első díjat a lapos kockával:

Ennek egészen elképesztő a mechanikája. Igazából fogalmam sincs, hogy működik. Csak azt látom, hogy ha az egyik oldalát elforgatjuk, akkor a többi rész reteszelődik, nem mozdítható.

Ebben az állásban látszólag nem gátolja semmi az oldalsó zöld-narancs kockák elforgatását, mégsem mozdulnak.

Nekem az egyik kedvencem ez a változat. Könnyen áttekinthető és tényleg megoldható józan paraszti ésszel.

Ismét a 3×3×3-as továbbfejlesztett változata a Sudoku kocka:

Itt a színek nem számítanak, csak el kellene érni, hogy minden oldalon egytől kilencig szerepeljen az összes szám. Az már csak hab lenne a tortán, ha még egy irányban is állnának. Azt hiszem, nekem ez a kockám már sosem fog úgy állni :) Pedig megoldható, úgy vettem, hogy jól álltak. A szokásos megoldó módszerek itt nem működnek, valami olyan plusz okosság kellene még, ami belőlem hiányzik.

Bár lényegesen durvábban néz ki a tükrös kocka:

 Főleg kicsit megkeverve ijesztő:

A megoldása mégis sokkal egyszerűbb, mint a Sudoku kockáé. Kis elvonatkoztatással az ismert algoritmusok használhatók.

Szintén Okamoto játéka a Scramble Cube:

Hasonlít a "lapos kockára", csak más. Van ötletem ennek a kirakására is, de egyelőre nem mertem nekivágni.

Kicsit megtekerve:

Ez is elég ijesztő, de azért még átlátható.

A 2011-es IPP egyik cserejátéka volt a "Bandaged Cube Revisited". Szokták nehezíteni a kocka kirakását úgy, hogy gumikkal vagy ragasztószalagokkal összeerősítenek néhány kis lapocskát. Ez adta az alapötletet ehhez a játékhoz is, de a csúnya összekötőket most kis kockák helyettesítik.

A kilógó kockák lehetetlenné tesznek bizonyos forgatásokat. Itt látszik, hogy a felső kék-narancs-fehér kocka elakad az alatta levőben.

Na, ez is egy olyan játék, amit még nem mertem összekeverni.

Azt hiszem, ezekből a játékokból is látszik, hogy az eredeti Rubik-kocka a mai napig megtermékenyítőleg hat a játéktervezőkre és a játékosokra is. És itt minden változat csak kis kockákból (vagy téglatestekből) állt, nem mutattam meg a más mértani alakzatok formáját felvevő "Rubik-kockákat".

Ha nem is lesz ekkora világsiker, de reméljük, hamarosan újabb magyar játék hódítja meg a világot. Már kaphatók a SmartEgg egyszerűbb változatai!