Sokszor foglalkoztunk már a 6 elemű rabkeresztekkel. Ebben a bejegyzésben részletesen írtam a játék történetéről, arról a hatalmas kutatómunkáról, amit Bill Cutler végzett, hogy e játékcsalád minden csínját-bínját felderítse. Kiderítette, hogy több milliárd különböző kereszt létezik, ezek között vannak egészen könnyűek és rettentő nehezek is. Néhány rekorderről már volt szó itt és még fogunk is más csúcstartókat elemezni. Bill Cutler az összes lehetséges esetet vizsgálta, így sokáig azt hihettük, hogy már nem hozhat lényeges újdonságot a 6 elemű rabkeresztek világa.

Ebben a tanévben két japán egyetemista úgy határozott, hogy informatikai szakdolgozatukat a magasabb fokozatú rabkeresztek elemzéséből készítik. E témakör számos ma még tisztázatlan kérdést rejt, érdemes foglalkozni vele, ha nem is könnyen, de lehet elérni olyan eredményeket, amikre az egész játékvilág felkapja a fejét. Japánban egyébként is nagy kultusza van a míves játékoknak.

Izumo Asikaga és Ise Taisa természetesen Bill Cutler tanulmányait is olvasták, így ismerték az általa elért eredményeket. Tudták, hogy Cutler elemzése szerint a 6 elemű rabkeresztek közül a legmagasabb fokozatú 12-es, de ennek a keresztnek több, ennél kisebb fokozatú megoldása is létezik. (A fokozat fogalmáról már többször volt szó, röviden ismét: Egy rabkereszt fokozata az a szám, ahányszor el kell mozgatni néhány elemet, mire az elsőt ki lehet venni.) Az egy megoldással rendelkező 6 elemű rabkeresztek közül a legmagasabb fokozat a 10-es. (Erről még nem volt szó a blogon, de ami késik, nem múlik.)

Asikaga és Taisa észrevett valamit, ami először nem is tűnt túl érdekesnek, de ahogy egyre alaposabban belemélyedtek a témába, egyre nagyobb jelentőségűnek látszott. Feltűnt nekik, hogy Cutler nem foglalkozott az elemek hosszával. Első (és második meg harmadik) átgondolásra ennek nincs is jelentősége, hisz miért bonyolítana egy megoldást, ha a szerkezet ugyanaz, csak hosszabb elemekből áll. Szerencsére a két japán srác negyedszer is átgondolta kérdést és legnagyobb megdöbbenésükre találtak egy keresztet, ami ellentmondani látszott Cutler eredményeinek:

Már a képen is látszik, hogy kicsit fura, aránytalan ez a kereszt, túl hosszúak a szárai. Mégis hatalmas jelentőségű!

Asikaga és Taisa pár hete közzétették eredményüket, nem várták meg a szakdolgozatuk elfogadását. Egyrészt féltek, hogy más is megtalálja ezt a keresztet. Másrészt viszont ők is szenvedélyes játékosok és játékgyűjtők, így nem akarták titkolni felfedezésüket. Szerencsére van pár japán játékos kapcsolatom, így hozzám is hamar eljutott a hír, így a már elkészült játékról tudok beszámolni.

De hogy mi a rendkívüli ebben a keresztben? Ez a létező bizonyítéka annak, hogy igenís számít az elemek hossza, Cutler hibázott, amikor ezt nem vette figyelembe. Ugyanis ennek a keresztnek a fokozata 15-ös!!! Ráadásul csak egy megoldása van, így messze meghaladja a Cutler által felderített maximumot. Amikor ezt megállapította Asikaga és Taisa, azonnal kapcsolatba léptek Bill Cutlerrel. Aki - igazi tudóshoz méltóan viselkedett - alapos ellenőrzés után gratulált a két egyetemistának. Sőt, mivel Cutler maga is számítástudománnyal foglalkozik, kapcsolatba lépett a tokioi egyetemen a két diák professzorával és javasolta nekik a kitűnő szakdolgozatjegyet. Hogy ezt megkapják-e, arról egyelőre nincs információm.

De lássuk a játék elemeit!

Nem is túl bonyolultak! Mindegyik elkészítéséhez elég egy fűrész. Így beletartoznak a legegyszerűbben elkészíthető 6 elemű rabkeresztek családjába.

Valószínűleg Asikaga és Taisa felfedezése új lendületet ad a játékok vizsgálatának, sok régi eredményt elővesznek megint. A mai számítógépeken a régi eredmények ellenőrzése már nem fog évtizedekig tartani!

Azt hiszem, ez egy igen tanulságos történet. Nem akarom elemezni az emberi, a tudományos vonatkozásait, talán az olvasó is elgondolkodik rajta. Az ilyesmikért (is) szeretem nagyon ezeket a játékokat.

Remélem, mindenkinek tetszett a történet. Talán még akkor is, ha elárulom, hogy alig valami igaz belőle. Kedves olvasó, nézz a cikk keletkezésének dátumára!