Ma elkészült egy új, szép, nehéz, kevés elemből álló összerakó játék. Egy régebbi bejegyzésben már bemutattam egy 4+1 eleműt (itt), ez az új még kevesebb darabból áll. Mindössze 3 egyszerű, két kockából álló elemet kell behelyezni a keretbe. Íme az elemek és a keret:
Talán sejthető, hogy az elemeket nem lehet egyszerűen egymás után betenni a keretbe. A már bent levőket el kell mozgatni, így helyet csinálva az újnak, majd ha már mindegyik bekerült, akkor lehet csak a végső elrendezést kialakítani.
A kereten kívül többféleképpen is össze lehet rakni az elemeket, úgy hogy látszólag jó megoldást kapjunk. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ugyanez az összerakás a kereten belül is sikerülni fog. A szimmetriáktól, forgatásoktól eltekintve mindössze egy összeállítható elrendezés létezik.
A játék alapötlete Takeyuki Endou japán tervezőtől származik, de ő más keretet használt, így a játékának több megoldása volt. Ishino Keiichiro tökéletesítette a tervet, így alakult ki az általam elkészített változat.
Remélem néhány olvasó kedvet kap a blog olvasgatása során néhány játék elkészítéséhez! Nekik nyújthatnak segtséget a készítés egyes fázisait megörökítő fotók.
Az alapanyagok:
A keret valamilyan trópusifa-parketta lehulló végeiből készült. Az elemek pedig kőrisfa lécekből.
Ezkből azonos átmérőjű, négyzetes keresztmetszetű léceket vágtam. A parketta 14 mm vastag volt, ez határozta meg az egész játék méretét, ez lett az egység. A 14*14-es lécek, a vágás után kicsit megcsiszolva:
Először elgondolkodtam, hogy az elemeket kétszer vastagabb lécből sokkal egyszerűbb lenne kialakítani. Minden elem csupán két kocka összeragasztásával előállítható lenne. De végül mégis a keskenyebb léces megoldás mellett döntöttem. Azt hiszem, így sokkal stabilabb, erősebb lett a játék. Jobban bírja a leejtést, erőltetést és a (frusztrált:)) próbálkozásokat.
Sokféle hosszúságú darabra volt szükség: 1, 2, 3, 4 és 5 egységnyiek is kellettek. A lécek felvágva:
Következhetett a ragasztás. Itt mindenféle szorítót igénybe kellett vennem, mert sok kis vackot kellett összetartani.
A ragasztás után lényegében elkészültek az elemek és a keret is.
Mondhatnánk, hogy kész a játék. Sőt, tényleg lehet is már játszani vele. De szerintem a munka egyik legfontosabb része csak most jön: a végső felületek kialakítása. A képen még nincsenek összecsiszolva az alkotó elemek. Akármilyen pontosan dolgozunk, apróbb eltérések, ragasztómegfolyások, sorják mindenképpen lesznek az elemeken. Ezeket finom csiszolással eltávolíthatjuk:
Régebben ilyenkor már késznek nyílvánítottam egy játékot. Mostanában még lekenem valami egészségre ártalmatlan olajjal. Ez megvédi a kosztól, kiemeli a fa szépségét és selymes fényt ad neki. Az olajkezelés utáni állapot látható az első két képen.
Remélem minél több olvasó kedvet kap játékok készítéséhez! A most bemutatott nem tartozik a legegyszerűbbek közé sem a kirakás sem az elkészítés szempontjából. De, azt hiszem, igazán szép lett, megérte pepecselni vele! Az anyagköltsége pedig minimális, szerintem nincs 100 forint, (ha a parkettahulladákot nem számítjuk)!
Közkívánatra :) még pár szó a keretről. A keret egy 5 egység oldalú kocka, mely ugyanolyan vastag lécekből van elkészítve, mint az elemek. Így a belső lyukak 3*3-as négyzetek, amiknek a sarkaiba egy-egy kicsi kockát (1 egységnyi oldalút) kell ragasztani. A kicsi kockák elhelyezkedéséről készítettem egy ábrát. Ezeket mutatják a nyilak.
