Régóta izgatja a fantáziámat valami olyasmi játék, aminek alkotórészei el tudnak mozdulni, de nem egymástól függetlenül, valahogy összekapcsolódnak, az egyik mozgása a másikra is hatással van. Számtalan ötletem volt a mechanizmus megvalósítására, de házilagosan egyiket sem tudtam kivitelezni. Már-már lemondtam erről a játéktípusról, mígnem a tavalyi IPP-n több hasonlóval is találkoztam.

Ma már nem elérhetetlenek — kis szériában sem — a lézerrel vagy CNC-vel kialakított különleges formájú játékok vagy játékalkatrészek. Így lehetőség nyílik olyan alakzatok kialakítására is, amikről pár éve csak nagyüzemi gyártás esetén gondolhattunk. Kiváló példa erre a következő képen látható játék:

Sajnos, nagyon nehéz fotón visszaadni a játék lényegét. Egy fix aljzaton két — körívekből álló — labirintus van kialakítva. Erre két egymásba kapcsolódó fogaskerék van elforgathatóan felerősítve, mindkét fogaskerék belsejében is egy-egy labirintus található. Mindkét labirintus közepén egy golyó helyezkedik el, ezeket kell a külső körön található lyukakhoz vezetni.

A játék nehézségét az okozza, hogy egyszerre kell mindkét labirintusban kialakítani az utakat. Ráadásul a golyó akkora, hogy a felső labirintus bele tud akadni. Pl. a következő képen a bal kerék már nem forgatható az óramutató járásával ellentétesen, mert a golyó megakadályozza.

Valami ilyesmi lenne a végállapot:

Csak mindkét golyót egy fal elválasztja a szabadulást jelentő lyuktól.

Remek játék! Ez is Jean Claude Constantin ötlete alapján készült, mint több már bemutatott ördöglakat. Szívesen lefotóztam volna a megoldott állapotot is, régebben már sikerült kivennem a golyókat, de most elég sok próbálkozással sem jártam sikerrel. (Az a gyanum, hogy vissza lehet tenni a golyókat úgy, hogy a játék megoldhatatlan lesz, de igyekeztem elkerülni ezt az állapotot.)

Nem tehetek róla, de nekem a fogaskerekekről mindig beugrik a Modern idők című Chaplin klasszikus.(Aki még nem látta, sürgősen pótolja!) Talán mondhatjuk, hogy a filmes remekművekből mindig emlékszünk pár jelenetre, örökre beégnek valahova az agyunk mélyére. Nekem ilyen a Modern idők fogaskerekes képsora. Ebből egy kocka:

Valószínűleg hasonlóan van ezzel Sven Baeck "belga" játékgyűjtő és tervező is. Nem véletlenül adta a tavalyi IPP-n szereplő cserejátékának a Modern idők címet. Ebben is fogaskerekek a főszereplők, de egész más ötletet használ, mint a fent bemutatott játék.

Egyszerűen az a feladat, hogy az azonos fákból készült körcikkeket juttassuk egymás mellé. A képen látható állapotban a jobb felső kis fogaskerék elforgatásával minden fogaskerék elfordul. Hamar eljutunk azonban olyan állapotba, amikor a hiányzó fogak miatt már csak a jobb felső nagy kerék forog:

Ilyenkor választanunk kell, hogy melyik másik kis kerékkel folytatjuk. És egyáltalán nem mindegy az sem, hogy mennyit forgatunk a kerekeken.

Szerencsés módon, amikor a kezembe került ez a játék, azonnal elforgattam az összes kereket. Persze már fogalmam sincs, melyiket mennyivel és milyen sorrendben... Sőt, azt sem tudom, mi volt a kezdeti állapot. Bár csak négy kereket kell jól beigazítani, jelenleg mégis teljesen reménytelennek tartom a megoldását. Nagyon nem áll rá az agyam ezekre a mozgásokra, nem látom előre a kialakuló állapotokat. Majd egyszer rászánok jóval több időt!