Foglalkoztunk már szoliterekkel. Az angol tábla a legismertebb változat, ott szerepelnek részletesen a szabályok és néhány megoldási trükk. Az 5×5-ös tábla pedig azért volt fontos, mert más jópofa játék is játszható rajta. E két tábla közös tulajdonsága, hogy a lyukak elhelyezkedése négyzetes mintát követ, így minden bábunak 4 szomszédja lehet, vagyis 4 felé ugorhat.
A most következő szoliter változatban a mezők háromszögrácsot alkotnak és az összes lyuk is mintha egy háromszöget formálna:
(Nem volt egyszerű olyan hátteret találnom a fotókhoz, ami hasonlít az Olimpia színvilágához. Vagy nem is sikerült?:))
Ismét néhány "filléres" játék következik. Ezek elkészítéséhez sincs szükség semmilyen gépre vagy drágább alapanyagra, sőt különösebb ügyességre sem. Öt karika viszont nélkülözhetetlen. Meg néhány golyó és különböző zsinórok:
Már volt szó a Hexominókról és közülük válogatott érdekes készletekről. De talán még a "Négyszeresen egyedi" készletek is túl nehezek egy tapasztalatlan játékosnak. Szerencsére, szinte végtelen a Hexominó elemekben rejlő lehetőségek száma. Tetszés szerint lehet nehezebb vagy könnyebb feladványokat kitalálni hozzájuk. Most egy kicsivel egyszerűbb feladványcsoporttal foglalkozunk.
Hat Hexominó elem összesen 36 kis kockából áll. A 36 "szép" szám, sok osztója van, így várható, hogy sokféle téglalap, téglatest összeállítható ennyi elemből. Talán sokaknak először a 6×6-os négyzet jut eszébe. De vajon ki lehet-e választani 6 hexominó elemet úgy, hogy azokból kirakható legyen a négyzet? Ilyen kérdésre általában nemleges szokott lenni a válasz, de most szerencsére nem így van, mint az alábbi fotó is mutatja:
Az egyik leghíresebb és legjobb minőséget előállító amerikai ördöglakat gyár a Tucker-Jones House. Masszív, elnyűhetetlen kövácsoltvas játékaik a Tavern Puzzles kollekciót alkotják. Sok régóta ismert játékot is árulnak, de még többet ők fejlesztenek tovább vagy találnak ki. Ráadásul elég vicces neveket adnak játékaiknak, így most sem heavy metalról lesz szó, ahogy talán a címből sejthető lenne, hanem néhány hasonló elvű ördöglakatról. Ezek közül néha magyar játékboltokban is felbukkan pár változat, de sajnos nem a Tucker-Jones féle kivitel.
De lássuk először az Vasszűzet vagyis az Iron Maident!
Ha külföldön járok, igyekszem felkeresni néhány játékboltot. Szinte mindenhol lehet kapni néhány ördöglakatot, de nagyon ritkán találkozom újakkal, olyanokkal, amiket még nem ismerek. Általában a jó boltokat célzatosan keresem már, még itthon tájékozódom, hogy az úticél közelében van-e olyan játékbolt, amely nagyobb választékban tart gondolkodtató játékokat. Egyszer viszont (már nem is emlékszem, hol) teljesen véletlenül belebotlottam egy üzletbe, aminek a kirakatában számos jól ismert játékot láttam viszont. A kirakat sarkában azonban feltűnt egy számomra ismeretlen ördöglakat. Tetszett is, nem is volt túl drága, azonnal meg akartam venni. Ekkor derült ki, hogy a bolt már zárva és nem is nyit ki addig, amíg mi ott leszünk. Így csak egy nehezen kihámozható fotót sikerült csinálnom az ablakon keresztül. Itthon aztán elkészítettem a fotó alapján:
A blog egyik első bejegyzésében már foglalkoztunk facsomókkal. Futólag már ott is említettem a ketrecbe zárt csomókat, de annyira ötletesnek tartom, hogy szerintem megért egy külön cikket is. A ketrecbe zárt kockáknál már láttuk, hogy egy nem túl bonyolult játékból hogyan lesz igazán komoly fejtörő egy ketrec segítségével.
A három elemű facsomó az egyik legegyszerűbb az összekapcsolódó játékok közül. Vajon ezt is érdekesebbé, bonyolultabbá teszi egy kalitka?
A cél tehát az, hogy a facsomót juttassuk be egy ketrec belsejébe:
A fémből készült ördöglakatok jelentős csoportját alkotják azok a szétválasztó játékok, ahol a megoldás kulcsa az elemeken található rések egymáshoz illesztése. Ez a rés szűkebb, mint a játékot alkotó drót vastagsága, így a legegyszerűbbnek tűnő megoldás – egyszerűen áthúzni a résen a drótot – nem működik.
E játékok közül az egyik legegyszerűbb mindössze két hajlított U-ra emlékeztető elemből áll:
Többször volt már szó olyan játékokról, amelynek elemei valamilyen egyszerűbb alakzatok összekapcsolásával keletkeznek. Különösen érdekesek azok az elemkészletek, amik az alkotórészek összes lehetséges kombinációból állnak. Ilyen pl. a Szóma kocka vagy a térbeli pentomninók.
Stewart Coffin, az egyik legnagyobb ma élő játéktervező, félkockákat javasol kiinduló alakzatnak. Már két félkockát is viszonylag sok módon lehet összeerősíteni, ha annyi feltételt szabunk, hogy minimum a félkocka rövidebb oldala által meghatározott négyzet nagyságban kell találkozni a két félkockának. Így összesen 10 különböző elemhez jutunk, Ezek láthatók a következő képen:
Kassa György LOGI TOLI játékának célja: cseréljük meg a citromsárga bábukat a narancssárga bábukkal. A bábuk mozgástere korlátozott, csak a játéktábla síkjában és azon belül is az egy bábu szélességnyi folyosókban haladhatnak. A középen látható egy bábu hosszúságnyi beugró szakaszt mindenképpen ki kell használni, hiszen nélküle legfeljebb az azonos színű bábuk egymás között cserélgethetnének helyet, a különböző színűek nem.
A következőkben Szabó Zsuzsanna cikkét olvashatjátok, aki e bejegyzésnél jóval komolyabb tanulmányokat is folytatott e játék kapcsán.
A Gubanc játék Rubik Ernő nevéhez fűződik, amely egyike az oltalom nélküli találmányainak. A játék kilenc lapból áll, melyeknek mindkét oldalán négy darab, különböző színű fonál van egymásba gabalyodva. Ez a 18 ábra formára megegyezik, azonban színezésükben különbözőek. A feladat az, hogy ezt a kilenc képet úgy helyezzük el egy 3×3-as négyzetbe, hogy a fonalak színezése folyamatos legyen. Ezt egyféleképpen tudjuk elérni, azaz a játéknak csak egy megoldása van.
A legismertebb szolitert angol táblán játsszák. Ennek van legnagyobb irodalma, ezzel foglalkoztak tudományos igényességgel, erre ismerik a legtöbb feladványt.
A Holdbéli kiszorító nevű játéknál már találkozhattunk az 5×5-ös táblával. Adta magát az ötlet, hogy ezen a táblán is lehet szoliterezni. Meglepetésemre alig lehet információt találni erről. Nagyon kevés fellelhető tanulmány foglalkozik vele, szinte lehetetlen vele kapcsolatos feladványokat olvasni. Az alábbiakban olvashatók valószínűleg új eredmények és feladványok, nagyrészt az én vizsgálataimon alapulnak.
Az alapfeladat – mint általában a szolitereknél – az egyetlen üres mezőt tartalmazó tábláról egy kivételével az összes bábu eltávolítása. A kiinduló állapot például lehet a következő: 
Nincs új a nap alatt? Már lényegében minden játékot kitaláltak, csak a régieket módosítgatják? Egy kockás összerakó játék már nem okozhat meglepetést?
Mineyuki Uyematsu szerencsére nem így gondolta, és egy zseniális ötlettel új irányokat adott a játéktervezőknek. Sőt, az akkoriban ismert megoldóprogramokon is kifogott, képtelenek voltak kezelni az általa kitalált feladványokat. Pedig az ötlete elsőre pillantásra nem is tűnik bonyolultnak, sőt mintha hasonlókat már láthattunk volna régebben is.
A 221-féle tömör rabkereszt összeállítására alkalmas készletről már többször volt szó. Részletes ismertetése itt található. Ebben a bejegyzésben pedig kiderült, hogy nemcsak tömör keresztek készíthetők az elemekből.
Miután Bill Cutler felfedezte a készletet (erről bővebben itt) szinte azonnal megindult a különböző rekorderek, legek keresése. Melyik a legnehezebb, legravaszabb, legötletesebb? Ezek persze olyan kérdések, amikre nem lehet egyértelmű választ adni, hisz ahány ember, annyiféle játékot tart nehéznek vagy ötletesnek. Van azonban e kereszteknek pár tulajdonsága, ami a tapasztalatok szerint jól együtt jár a "nehezen megoldhatósággal" és a ravaszsággal.
Tekintsük pl. a következő félig összerakott keresztet:
Az idősebb olvasók, akiknek még volt gyakorlati órájuk, valószínűleg elkészítették már a most bemutatandó ördöglakatot. Sokaknak itt véget is ért az ilyen játékokkal való kapcsolata. Innen eredhet az a tévhit, hogy sokak ezt a konkrét játékot hívják csak ördöglakatnak. Talán sokaknál megtalálható még valahol a kisiskolásként készített játék. De ha nem, akkor sem ördöngősség egy kevés drótból elkészíteni. Az én változataim ennél kicsit profibb kivitelűek, ítt-ott a mai napig kapható e játék valamelyik változata.
A szoliterek története ha nem is nyúlik vissza egészen az ókorig, de a késő középkorig biztosan. Sokkal régebbi játékok, mint pl. a sokak által ősinek, ókorinak titulált tangramok. Gottfried Wilhelm von Leibniz, a híres matematikus, filozófus már a XVII. század végén tudományos igénnyel foglalkozott a játékkal, az ő művei az elsők, amelyek fennmaradtak a szoliterekkel kapcsolatban.
Az összes szoliter szabályai nagyon hasonlók. Egy játéktáblán bábukkal lehet átugrani a szomszédos bábukat. Az ugró bábu az átugrott mögötti üres helyre érkezik. Az átugrott bábut le kell venni. A szoliterek célja többféle lehet, de általában az, hogy egy adott kezdőhelyzetből érjük el, hogy csak egy bábu maradjon a táblán.
A leghíresebb, legrégebbi szoliterek az angol táblán játszott változatok. A tábla:
Nem kell egy nehéz játékhoz 1000 vagy 10000 elem! Még túl bonyolult alakzatokra sincs szükség. Elég néhány kocka:
Sőt, még a képen látható 8 kocka is sok, ennyiből két játék is készíthető.
Mivel is foglalkozik ez a blog? Csak csapong különböző fura játékok között, vagy van a bemutatottak között valami összefüggés? Mikről volt eddig szó, és mi várható a jövőben?
Ebben a bejegyzésben megpróbálom rendszerezni az eddigieket és keretet adni a későbbi cikkeknek. Bemutatom a blog játékainak (egyik) nemzetközileg elfogadott osztályozását, példákként a már megismert játékokat használom. Igyekszem ezt a bejegyzést a későbbiekben is frissíteni, így remélhetőleg mindig naprakész lesz. Eddig több mint száz bejegyzés született, szinte mindegyikben egynél több játékról volt szó, talán ideje egy kis rendrakásnak!
Miről is szól ez a blog?
Ördögi, mert egyik neve Diaboló. De ördögi azért is, mert szinte mindig kisiklik kezeink közül a megoldás. Már-már sikerül, de az utolsó darabok csak nem illenek a kimaradt helyre. Vagy a lyuk épp olyan alakú, amilyen elemet már elhasználtunk. Nagyon agyafúrt, bonyolult játék ez!
Pedig az elemei viszonylag egyszerű formákból épülnek fel. Volt már szó vonalzós játékról, ott a 30-60-90 fokos háromszög volt az építőelem. E játékban a másik derékszögű vonalzót, a 45-45-90 fokost használjuk. Négy ilyen háromszöget illesztünk össze minden lehetséges módon, úgy hogy teljes oldalak érintkezzenek. Ezt 14 különböző módon tehetjük meg (nem egyszerű megtalálni az összes lehetőséget!) Ez a 14 alakzat adja mostani játékunk elemkészletét:
Elsőre nehéz látni a háromszögek elhelyezkedését, így következzenek az elemek rajzban is:
De hogy kerülnek az ördöglakatok közé ezek a szép, kézműves kerámiák? Mi köze a korsóknak a fejtörőkhöz?
Azért az ördöglakatok királyai az összekapcsolódó játékok! Ezek a leglátványosabbak, legérdekesebb formájúak és talán a legszórakoztatóbbak is. E blogban is sok ilyen játékról volt már szó, de nem félek, hogy hamarosan elfogynak a bemutathatók.
Az összekapcsolódó játékoknak van azonban egy — a barkácsolók számára nem annyira kedvező — közös jellemzője is. Talán ezeket a játékokat a legnehezebb elkészíteni. Nagy precizitást és viszonylag komoly felszerelést igényelnek. A következőkben egy olyan játékról lesz szó, amely a szabályerősítő kivétel! Rendelkezik az összekapcsolódó játékok minden pozitív tulajdonságával, mégis viszonylag egyszerű elkészíteni. A következő képen összerakott állapotban látható:
Több bejegyzésben volt már szó pentominókról. Nem véletlenül az egyik legnépszerűbb játékcsalád, rengeteg nagyon érdekes feladvány kapcsolódik hozzájuk. A pentominók 5 négyzet összeerősítésével keletkeznek. Ha a négyzeteket kockákra cseréljük, akkor 3D-s pentominókat kapunk. Ezek segítségével már térbeli alakzatok is kirakhatók.
De 5 kockát nemcsak a 3D pentominóknál megismert módon lehet összeerősíteni! Azok mind síkba fektethető elemek voltak, pedig léteznek igazi térbeli 5 kockás alakzatok is, melyeknek minden irányban legalább 2 egység a kiterjedése. Azt továbbra is megköveteljük, hogy a kockák teljes oldallal érintkezzenek. Ilyen feltételek mellett 17 elem állítható elő, a 17 pentakocka, ezek láthatók a következő képen:
Többször foglalkoztunk már nagyon egyszerűen és olcsón elkészíthető játékokkal. Nem kell hozzájuk más, csak pár készen kapható golyó, karika, egy kis hulladék fadarab és egy kevés zsinór. Na meg pici ügyesség és türelem. Különösebb szerszámokra sincs szükség, de egy fúrógép és némi csiszolóvászon azért szükséges. Ezek a játékok tartoznak a filléres sorozatba. Most is egy ilyen következik.
A "szokásos" alapanyagok:
Volt már szó olyan játékokról, ahol a cél egy kocka kirakása volt. Ilyen a Szóma kocka, a "Könnyű is meg nem is" vagy az Egyszerű kockák.
Sokat foglalkoztunk összekapcsolódó elemekből álló játékokkal is.Ez eddigi példák általában valami furcsa geometriai objektumra hasonlítottak. Egymáson áthaladó hasábok, térbeli keresztek, fából készült csomók...
Léteznek a két csoportnak közös elemei is: kocka alakú összekapcsolódó játékok. Ezek elkészítése egyszerűbb, mint pl. egy 6 elemű rabkereszté, de a kocka méretének növelésével akár nagyon bonyolult játékok is születhetnek. Kezdésnek 3 egyszerűbbet mutatok be. Mindhárom kocka három egység oldalhosszúságú:
Mikor már elég sokat olvastam a 6 elemű rabkeresztekről, elhatároztam, hogy én is tervezek egy hasonló játékot. Tudtam, hogy 6 elem kevés lesz valami újdonsághoz, hisz Bill Cutler már az összes, több milliárd 6 elemű rabkeresztet elemezte. Így több elemben kezdtem gondolkodni. Az a plusz kihívás is megvolt, hogy a formát is én találhatom ki, nem kell a régről ismert designnál maradnom. Némi töprengés után arra jutottam, hogy a következő kereszthez 9 elem szükséges, és elég érdekes formájú lesz, hisz a tér három irányban 2, 3 és 4 elem fogja keresztezni egymást. A fejemben már megvolt a forma, csak az elemeket kellett kitalálni. Tudtam, hogy így fog kinézni:
A múltkori, patkós ördöglakatokról szóló bejegyzés után többen is szóltak, hogy a bemutatottaknál nehezebb, bonyolultabb változatok is léteznek. Azóta sikerült beszereznem két új játékot is.
Az első egy nagyon egyszerű ötleten alapul. Nem két, hanem három patkót erősítettek össze, s mindhárom patkóra került egy-egy karika:
