Az előző bejegyzésben bemutatott nagy múltú játék, a Kolumbusz tojása mellett még egy ördöglakatot kapott minden IPP résztvevő. Ez a játék vadonatúj, a már többször hivatkozott Markus Götz találta ki direkt az IPP-re.
A játék nagyon kevés és olcsó alkatrészből áll, így jól illeszkedik a filléres sorozatunkba. Mindössze egy kötélre és két golyóra van szükség hozzá.
Tangramnak nevezzük az olyan kirakós játékokat, aminek elemei egy viszonylag szabályos alakzat szétvágásával keletkeznek. Sokan a tangram szó hallatán a kínai tangramra gondolnak, van aki azért a japánt is ismeri, pedig nagyon sokféle létezik még. A német Anker cég már az 1800-as években gyártott különböző tangramokat, meglepő módon kőből. A cég sok-sok viszontagság, örökösödési problémák, világháborúk, államosítás, megszűnés, újraindulás után ma újra üzemel, és gyárt gyönyörű, kiváló minőségű játékokat.
Az IPP minden résztvevője ajándékba kapott egy, az Anker cég által gyártott, Kolumbusz tojása nevű tangramot. Ugyan nekem már volt egy saját készítésű, de nagyon örültem neki, hisz egy ilyen nagymúltú, híres játéknak mindenképpen helye van egy gyűjteményben. A következő képen a játék az eredeti dobozában látható, a hozzá adott füzettel együtt:
Első ránézésre nem tűnik túl szabályosnak a kiinduló alakzat, azonban a következő rajz segíthet a tojás és az elemek megszerkesztésében:
A közeljövőben két ördöglakatos esemény is lesz. Sajnos, időben nagyon közel egymáshoz, de legalább helyszínben nem.
Szeptember 23-án koradélutántól késő estig tart a Kutatók éjszakája.
Ezen rengeteg érdekes és szórakoztató programon lehet megismerkedni a tudományok határterületeivel. Az idén én is tartok egy előadást a játékokról. Rövid leírása itt. Az előadás után pedig késő estig lehet játszani a játékaimmal. Ott lesz lehetőség kötetlen beszélgetésre, talán még egyszerűbb ördöglakatok készítésére is. Erről pár mondat itt.
Másnap Bakonysárkányban kerül megrendezésre a már hagyományosnak tekinthető Országos Ördöglakat Találkozó. Lesznek ott előadások, pályázat, játszás, jó hangulat és finom gulyás!
Lezajlott a 31. Nemzetközi ördöglakat találkozó Berlinben. Az előzetes készülődésről itt írtam.
Ugyan már közel egy hete végetért az IPP de még mindig nem sikerült kipakolnom sem a rengeteg cserélt-vásárolt-kapott játékot, hát még feldolgozni az ott látottakat! Jópár bejegyzést fogok még írni a találkozóról (és remélem a többi magyar versenyző és résztvevő is). Most csak összefoglalásként és kedvcsinálóként a főbb eseményekről röviden.
A találkozó talán legfontosabb eseménye, amiért az egész létrejött és a mai napig rendszeresen megtartásra kerül az a csere, a "Puzzle Exchange". Ehhez a szálloda egyik legnagyobb termében felállítanak (közel) 100 asztalt, amire mindenki kipakolja a hozott 100 egyforma játékát.
A fiam és én a kipakolás után, még az összes játékkal:
Az utóbbi időben megritkultak a bejegyzések a blogon. Ennek azonban nem az az oka, hogy elfordultam volna az ördöglakatoktól, épp ellenkezőleg. Augusztus elején rendezik meg e játékok évi szokásos nemzetközi találkozóját, az "International Puzzle Party"-t vagy röviden IPP-t. E találkozó meghívásos alapon működik, nem teljesen nyilvános, bár nem nehéz bekerülni a látogatók közé. Annál bonyolultabb bekerülni abba a viszonylag szűk körbe, akik részt vehetnek az IPP egyik fő eseményén a CSERÉN. Most először sikerült nekem is, úgyhogy nagy izgalmakkal tekintek az elkövetkező napokra.
A cserére egy olyan játékkal lehet nevezni, ami nem volt üzleti forgalomban, nem szerepelt tömeggyártásban, valószínűleg nincs meg a legnagyobb gyűjtőknek sem és még kellően érdekes is. E feltételeket nem egyszerű teljesíteni, így a játék tervét vagy prototípusát be kell mutatni egy előzsűrinek, ha ők áldásukat adják rá, akkor csere résztvevőnek érezheti magát az ember. Már csak el kell készíteni vagy készíttetni 100+1 egyforma példányt ebből a játékból. Általában kb. ennyien vesznek részt a cserén, így mindenki visz 100 egyforma játékot és hazajön 100 különbözővel.
Az amerikai, japán, ausztrál vagy nyugat-európai résztvevők általában kiadják bérmunkába a játékok elkészítését, de én ezt is kihívásnak éreztem (meg valószínűleg anyagilag sem bírtam volna) így magam álltam neki a gyártás fő részeinek. Az utóbbi időben lényegében minden szabadidőm e játékok készítésével telt.
Azt hiszem (remélem), a könyv forma és a játék ötvözése nagyjából az én találmányom. Már láthattatok itt a blogon is példát "könyves" játékra. Most is ilyenben gondolkodtam. De a belső tartalomnak újszerűnek kellett lennie, nem indulhattam egy könyvbe ágyazott pentominóval vagy más régi játék módosított változatával. (Elvben ezt megengednék a szabályok, de én újat szerettem volna.) Régóta foglalkoztatnak a kombinatorikus összerakók. Ilyen a pentominó is vagy a tetrahex vagy a hexiamond és még egy pár fajta. Ezek közös tulajdonsága, hogy valamilyen nagyjából szabályos alakzattal történő síklefedésekből indul ki, illetve az elemek ezen alakzatok összeerősítésével keletkeznek.
Én ötszögekből indultam ki, mégpedig három speciális, szimmetrikus ötszöget használtam elemek képzésére. Így született meg a játékom. A találkozó után részletesen be fogom mutatni. Most csak egy kép álljon itt az összes elkészült példányról:
Van aki hajlandó több mint 300 millió forintot fizetni egy ördöglakat megoldásáért? Van aki képes kockára tenni az összes vagyonát és a többszáz éves családi örökséget, annyira bízik abban, hogy a feladványát nem tudja senki megoldani? És vannak akik hónapokig éjt-nappallá téve dolgoznak egy teljesen bizonytalan, elsőre lehetetlennek tűnő vállalkozás sikeréért? Szerencsére vannak ilyen emberek! Ezért (is) szép és érdekes ez a (játékos) világ.
De lássuk egy kicsit részletesebben a történetet!
Ismét olyan játékok következnek, amikhez csak kevés különböző elem szükséges. Ilyen volt pl. a 25Y játék vagy a "Keresztek a kockán", de most lényegesen egyszerűbben megoldható és elkészíthető feladványokról lesz szó. Sokszor kérdezik tőlem, hogy kisebb gyerekeknek milyen ördöglakatot vagy más térlátást fejlesztő játékot ajánlok. Általában nehezen tudok válaszolni, nem egyszerűek a játékaim, kudarcélményt meg nem szeretnék okozni. De a most következő kisebb kockákkal megpróbálkozhatnak már türelmes óvodások vagy kisiskolások is. Persze, sokszor a felnőtteknek több problémát okoz e játékok megfejtése, mint a gyerekeknek.
Az első egyszerű kockához kétféle elem szükséges, 6 darab 2×2×1-es hasáb és 3 darab 1×1×1-es kocka. Ezek láthatók a következő képen:
Az egyik kedvenc játékom következik most. Egyszerű kinézete ellenére meglehetősen nehéz feladvány ez, kezdő játékosoknak komoly fejtörést okozhat. Az ördöglakatoknál az elsődleges feladat általában az elemek különválasztása. Itt is a karikát kell levenni, de ha sikerül is, a visszarakás még ütközhet problémákba. Nekem legalábbis sokkal nehezebb volt a kezdőhelyzet visszaállítása, mint a játék „megoldása”.
A „Hátráltató hurkok” hasonló alkatrészekből készül, mint a régebben bemutatott „Egyenesen át” játék:
A játék első változatáshoz két kötelet használunk, de most ezek nem keresztezik egymást:
A pentominók négyzetekből állnak, a tetrahex játék elemi hatszögekből épülnek fel. Korábban volt már szó "vonalzókból" álló elemekről is. Most egy olyan játékot mutatok be, aminek elemei szabályos háromszögek összeerősítésével keletkeznek.
Hat szabályos háromszöget 12-féle módon lehet teljes oldaluknál összekapcsolni, ez a 12 alakzat alkotja a Hexiamond játékot.
Az elemek:
Hogy a háromszögek elhelyezkedése jobban látható legyen, következzen most ugyanez rajzban is:
Mondtam már, hogy egyre jobban tetszenek az egyforma vagy közel egyforma elemekből álló játékok? Már mutattam példákat, a ilyenek voltak többek közt a 25 Y, a pentakocka téglatestek, a 4 T játék vagy a 4+1 elemű összerakó. Különösen érdekesek azok, ahol csak egyféle alakzat és annak tükörképe szerepel az elemek között. A most következő játék is ebbe a csoportba tartozik.
Első ránézésre nehezen felfedezhető a szabályosság ebben a fura alakzatban. Alaposabban megnézve azonban előtűnnek az egyes "oldalakat" alkotó keresztek. Egy fotó teljesen oldalról:
Az előző bejegyzés kudarcai után most egy sokkal több sikerrel kecsegtető játék következik. Többször volt már szó a pentominókról, de eddig csak síkbeli feladványokkal foglalkoztunk. A pentominó elemek eredetileg 5 négyzet összeerősítésével keletkeztek. Hamar rájöttek a játékosok, hogy sok érdekes térbeli alakzat is kirakható, ha az elemeket négyzetek helyett kockákból készítjük el. Lássuk akkor (mégegyszer) az ilyen elemeket:
Az origamis ördöglakatokkal foglalkozó cikkben beszéltünk különböző testek hálójáról. Vagyis olyan egymáshoz kapcsolódó sokszögekről, amikből hajtogatással előállítható a test. Egy kocka felszíne 6 négyzetből áll, így a kocka (legegyszerűbb) hálói 6 négyzetből álló hexominók. Éppen az origamis poszt írása közben jutott eszembe, hogy érdemes lenne megvizsgálni azt az összerakós játékot, aminek az elemei a kockahálók. Az összes hexominó annyira bonyolult játékot eredményez, hogy emberi aggyal szinte lehetetlen megoldani feladványait. Így jó kompromisszumnak tűnt a kockahálók vizsgálata, hisz azokból csak 11-féle létezik:
Ismét lesz egy játékos rendezvény, ahol élőben is megtekinthetők, kipróbálhatók a játékaim.
Gyertek március 26-án, délelőtt 10 és 12 között az Annó meseboltba!
Minden érdeklődőt várunk!
Közel 3500 éve Ganésa, a tudomány és bölcsesség istene megparancsolta papjainak, hogy egy titkos templomban helyezzenek el három hatalmas, égnek meredő gyémánt pálcát és a szélsőre rakjanak 64 egyre csökkenő méretű arany korongot. Minden nap hajnalán a főpap áthelyezhet egyetlenegy korongot egy másik pálcára, de soha nem lehet nagyobb korong kisebben. Amennyiben vétenek a szabályok ellen vagy kimarad egy nap, Jama, a halál istene azonnyomban pusztulást hoz a földre. Ameddig viszont szabályosan tart az átrakodást, békében és boldogságban élhetnek az emberek, ha tudnak.
Se gyémánt pálcáim, se arany korongjaim nincsenek, bráhman pap sem vagyok, de fából én is megvalósítottam Ganésa óhaját. Igaz, hogy csak 6 koronggal, de így is érdekes játékot kaptam:
Eddig már három bejegyzésben foglalkoztunk a 6 elemű rabkeresztekkel. Az előzményeknél bemutattam néhány keresztet, melyekhez kedves emlékeim fűződnek. Az alapokról szóló bejegyzésben komolyabb elméleti eredményekről (is) volt szó. Aztán néhány magasabb típusú játékot is bemutattam. Mindhárom bejegyzésben csak olyan keresztek szerepeltek, amik belül tömörek és az elkészítésük sem igényel különösebben bonyolult gépeket, hisz minden elemük fűrészelhető (ennek magyarázata is szerepel az alapoknál).
Már többször említést tettem Bill Cutler fantasztikus vállalkozásáról, melyben az összes lehetséges keresztet és elemeit megvizsgálta. Az ő kutatásai tették lehetővé a most bemutatásra kerülő elemkészlet elkészítését.
.jpg)
A filléres sorozat most következő játéka talán sokakat emlékeztet a bújócska játékokra. Nem véletlen, hasonló az alapötlet, de itt egy karikát is le kell venni. Ezért egy picivel több alkatrész szükséges ehhez az ördöglakathoz, de az elkészítése még mindig nem igényel különösebb ügyességet vagy komoly gépeket. A felhasznált kellékek:
Egyedül a lyukas falap elkészítése igényel egy kis ügyességet, a több alkatrész készen kapható. Nem szükséges, hogy a lap pontosan négyzet alakú legyen és az sem, hogy a lyukak szép szimmetrikusan helyezkedjenek el. Én mindenesetre szabályosan készítettem el, szerintem jól néz ki így :)
Az utóbbi időben egyre jobban érdekelnek azok a játékok, amik kevés és egyszerű elemekből állnak. Régóta motoszkál bennem a négy T alakú elem különböző elrendezésein alapuló fejtörő. Aztán a minap rábukkantam Torsten Sillke fura "cikkére" és ez megadta a végső lökést, hogy készítsek magamnak egy saját egyedi példányt.
Ilyen lett:
Nem, most nem ufókról vagy más földönkívüli dolgokról lesz szó, csak folytatjuk a 6 elemű rabkereszteket bemutató sorozatot. Az alapokról szóló bejegyzésben már szerepelt a típus fogalma. Ott is és az előzményekben is csupa 1. típusú keresztet ismertettem. Mindegyikben szerepelt a tömör, bevágásokat nem tartalmazó rúd, azt pedig az első lépésben el lehet távolítani az összerakott keresztből.
Most áttérünk bonyolultabb esetek tárgyalására. Egy magasabb típusú kereszt látható a következő képen, már majdnem teljesen összerakva:
Többen kérdeztétek már, hogy meg lehet-e nézni, ki lehet-e próbálni a játékaimat. Nemsokára lesz rá alkalom!
Egy jópofa családi napot tartunk egy jópofa helyen, a Parksarokban.
Az én játékaim nem a nagyon kicsiknek valók, nekik lesz ügyeskedő-kreatívkodó foglalkozás, de persze néhány egyszerűbb ördöglakatot, összerakós játékot is kipróbálhatnak.
A nagyobbakat és a felnőtteket szívesen várom az előadásra 11-kor, ahol beszélek a játékok fajtáiról, történetükről meg sokfajta érdekességről. Persze kérdezni is lehet (sőt, ha tudok, válaszolok is:)). Előtte, utána meg ki lehet próbálni (majdnem) mindent. Sok játék ott lesz a blogról, de újdonságokat és még itt be nem mutatott "régiségeket" is viszek.
Valami ilyesmire számítok ott is:
Készült velem egy interjú, szerintem egész jó lett. Itt olvasható.
Öt négyzet összeerősítésével keletkeznek a pentominó elemek. Ezekből 12 féle létezik, ami nagyjából elég egy se nem könnyű se nem túlságosan nehéz játékhoz. Ha hat négyzetet erősítünk össze teljes oldaluknál, akkor a hexominó elemeket kapjuk:
Egészen különleges formájú játékot talált ki Oskar van Deventer holland játéktervező. Talán az egyik legkönnyebben hozzáférhető kísérletező eszköz ördöglakat készítők számára az irodai gémkapocs. Sokan használják drótból, erősebb huzalból készült játékok modellezésére. Oskar is ilyesmivel próbálkozott, közben bosszankodott, hogy milyen nehéz szétszedni őket, ha pár darab összeakad. És ekkor jött az ötlet, hogy ilyesmi formákból nam csak ördöglakat készíthető, hanem más típusú logikai játék is, pont ahol az "összeakadás" adja a játék lényegét. A kezdeti modelleket hamarosan fából készült játék követte és megszületett a (szerintem) egyik legkülönlegesebb fa fejtörő. Én először csak egy rossz minőségű rajzot láttam róla, de már akkor nagyon tetszett. Később sikerült megtudni a pontos méreteket. El is készítettem 2×2-es fa rudakból, mivel ezekből rendelkezem nagyobb mennyiséggel. Kicsit meglepődtem, mikor a kész elemeket láttam:
Sokan járnak hozzám hasonlóan a 6 elmű rabkeresztekkel, kapnak egy nehezebb változatot és nem tudják megoldani. Van aki erre a falhoz vágja az egészet, van aki elfelejti, van aki emlékszik rá, de nem érdekli különösebben a kérdés. És van Bill Cutler, akinek szintén nem sikerült összerakni a keresztet, de ő a feladás helyett egy alapos vizsgálatba kezdett, ami minden idők egyik legnagyobb számítógépes elemzésévé nőtte ki magát. A híres-hírhedt matematikai probléma, a 4-szín sejtés számítógépes megoldása kb. 3 hónap gépidőt igényelt, ennek megbízhatóságát azóta is vitatják. Ehhez képest Cutler kutatása 10 évnyi(!!!) számítógép futást igényelt és összesen kb. 20 évig tartott. Az ő és néhány követője eredményeit felhasználva számtalan érdekes játék született azóta. Ebben a játékcsoportban ismerjük az abszolút rekordereket, tudjuk, melyek a legkönnyebb illetve a legnehezebb változatok.
A 6 elemű rabkeresztek kívülről hasonlónak tűnnek:
A minap megakadt a szemem egy látványos ördöglakaton. Azt rögtön sejtettem, hogy ez is a bújócska típusú játékok közé tartozik, de képről nem ugrott be rögtön a megoldás. El kellett készítenem:
Azt gondoltam, hogy a lyukak számával a játék nehézsége kicsit változtatható, így egy kisebb is készült:
Képzeljük el, egy szigetet, melyen pentominó alakú országok helyezkednek el!. Egy régebbi cikkben már foglalkoztunk pentominó-téglalapokkal, az egyszerűség kedvéért eleinte most is az ilyen alakú szigeteket vizsgáljuk, de egy másik szempontból. Tudomásom szerint még senki nem foglalkozott a következőkben ismertetett problémakörrel ilyen részletességgel.
Tekintsük az első szigetet:
Láthatjuk, hogy 3 pentominó „ország” nem érintkezik a kék „tengerrel”, ezek a W, a T és az X. A tengerrel nem érintkező elemeket hívhatjuk parttalanoknak.
Vajon létezik-e ugyanennek a téglalapnak olyan kirakása, amiben csak 2 parttalan elem található? A válasz pozitív, ahogy a következő ábrán is látható:
