Csak most vettem észre, pedig lehet, hogy régóta így van már. A gmail bejelentkező képernyőjén egy tangramszerű ábra buzdít céges alkalmazásra:
Az eddig bemutatott tangramoknál jóval egyszerűbbnek tűnik, hisz csak 5 elemből áll.Vajon sok ehhez hasonló játék létezhet?
Folyt. köv.
Sokak szerint akkor jó egy játék, ha nemcsak egyszer lehet összerakni vagy szétszedni, hanem sok feladvány tartozik hozzá. Ezek között legyenek könnyebben is, nehezebbek, sőt akár szinte megoldhatatlanul bonyolultak is. Nem árt, ha a szabályok sem bonyolultak, akár gyerekek is játszhassanak vele. Ha elkészíteni is könnyű, az meg igazán főnyeremény!
A fenti feltételeknek mind megfelel a Holdbéli kiszorító nevű fejtörő. Az 1990-es évék végén született meg a játék alapötlete Hiroshi Yamamoto fejében. Később Nob Yoshigahara fejlesztette tovább, tette piacképessé. A boltokban a 2000-es évek elején jelent meg, ekkor hamar el is nyerte az "Év játéka" kitüntetést a logikai játékok között. Azóta is kapható, sőt több bolt nálunk is árulja egy műanyagból készült változatát, amihez 40 feladvány tartozik.
A következőkben sajátkezűleg készített változatokon mutatok be néhány érdekes gondolkodni valót. A játék alapját egy 5*5-ös tábla képezi, melynek mezőin "űrhajók", azaz bábuk állhatnak.
A hexominók hat négyzet összeillesztésével keletkeznek. Összesen 35 különböző létezik belőlük, a teljes készletről korábban már volt szó. A 35 elem túl sok egy jó játékhoz, annyira nehezek az összes elemet használó feladványok, hogy pusztán emberi erővel szinte lehetetlen megoldani azokat.
Vannak azonban érdekes részhalmazai a hexominó elemeknek. Teljesen logikusan adódott a kockahálókat alkotó csoport, viszont ez nem túl sok sikerélményt adott. Induljunk ki fordítva! Először határozzuk meg a kirakandó alakzatokat, és vizsgáljuk, hogy vannak-e olyan készletek, amikből minél több minden összeállítható.
Ha a hexominókat nem négyzetekből, hanem kockákból készítjük el, akkor térbeli alakzatok kirakására is alkalmas elemeket kapunk. Vizsgáljuk pl. a 8 elemből kirakható formákat. 8 hexominó összesen 48 kis kockából áll, ami sokféle geometriai idom összeállításával kecsegtet.
Nyolc elem nem olyan sok. Hogy ne legyen túl egyszerű a játék, keressünk olyan hexominó elemkészletet, amiből minél többféle alakzat kirakható, de az egyes alakzatoknak minél kevesebb megoldása legyen. Vajon vannak-e olyan elemek, amikből több szép forma is összeállítható, de mindegyik csak egyféle módon? A válasz pozitív, pl. az alábbi képen látható elemek ilyenek:
Egyre több hírt kapok a blog olvasói által elkészített játékokról. Sokan a blogból kapják az első lökést, hogy nekiálljanak fúrni-faragni, játékot barkácsolni. Az igazán lelkesek tovább is lépnek, önálló kutatásba kezdenek, s általában rábukkannak olyan játékokra, amikhez hasonló nincs a blogon, így talán még nagyobb a felfedezés, elkészítés öröme.
vtamas is talált egy különleges játékot, el is készítette, hisz nagyon érdekesnek tűnt az összerakása. Következzenek most az ő szavai és képei:
Nagy örömömre néha értesülök róla, hogy a blog megtermékenyítőleg hat másokra, többen kedvet kapnak egy-egy játék elkészítésére.
Saugs olvtárs közülük is kiemelkedik, mert nemhogy egy-két játékot készített el, hanem rengeteget. Többek közt azt a rabkereszt készletet is, amiről tudomásom szerint (most már) kettő van csak az országban. A következők az ő fotói, az ő munkáját dokumentálják.
Íme egy kép az elkészült elemekről:
Furcsa, hogy több ország is saját találmányának gondolja a patkókból készült ördöglakatot. Egy magyar vásáron vettem egy lószerszámokat áruló kereskedőtől az egyik saját példányomat, azzal a kísérő szöveggel, hogy betyárok találták ki és szórakoztatták egymást ilyesmivel még a XIX. században. De ugyanilyen vagy nagyon hasonló játék Amerikában és Oroszországban is felbukkan, szintén a távolba visszanyúló legendákkal övezve.
A játék pontos eredete számomra kideríthetetlen volt, pedig megpróbáltam utánajárni. De talán ez most nem is annyira lényeges, lássuk inkább magát, ezt a fura ördöglakatot. A vásári darabom látható a következő képen:
Tangramnak nevezzük azokat az összerakós játékokat, amelyek elemei egy "viszonylag szabályos" alakzat szétvágásával keletkeznek. Maguk az elemek is "viszonylag szabályosak". Már több tangramról volt szó a blogon. A legismertebb a kínai, melyet sokan ősinek vagy legalábbis nagyon-nagyon réginek tartanak, pedig még a japán tangram is régebbi. Szerepelt már az íves elemeket is tartalmazó Kolumbusz tojása is.
A most bemutatásra kerülő Püthagorasz tangramja mindhárom régebben ismertetett játékkal rendelkezik közös vonásokkal. Ugyanúgy egy négyzet 7 részre darabolásával keletkeznek az elemei, mint a japánnak és a kínainak, és ugyanúgy az Anker cég találmánya, mint a Kolumbusz tojása.
Íme egy fotó az összerakott Püthagorasz-féle tangramról: 
Boldog, békés karácsonyt kívánok minden olvasómnak. Remélem lesz a fa alatt néhány ördöglakat!
Ebből a 3 dimenzós összerakóból nem volt egyszerű karácsonyfára emlékeztető valamit kirakni. (Gondolom, sokak szerint nem is sikerült :))
Ez az órástangram már talán jobban hasonlít!
Mindkét játék inkább egy-egy játékcsaládnak tekinthető. Rengeteg kisebb készlet választható ki belőlük, amikből sok-sok érdekes figura alkotható.
Ha lesz türelmem és érdeklődés, akkor a jövő évben részletesebben is bemutatom őket.
Nem is igazi kockára hasonlít a "Hasábkocka" nevű játék. Sokkal inkább emlékeztet szép, szabályosan egymásra pakolt farönkökre. Hasonlóan elhelyezett lécek több játékban is felbukkannak, nekem mégis ez tűnik az egyik legötletesebbnek.
Már több olyan összerakó játékkal foglalkoztunk, aminél az egyik cél egy kocka kirakása volt. Ezek közül az egyik legismertebb a Szóma, de érdekes Hannappel kockája is. Nob Yoshigahara egy plusz kis kockát helyezett el a kirakandó alakzatra:
Így egy elég nehéz és több feladványos játékhoz jutott.
Már több bejegyzésben foglalkoztunk a 6 elemű rabkeresztekkel. Itt bemutattam a Bill Cutler által felfedezett teljes készletet, amiből 221-féle tömör keresztet lehet kirakni. De vajon meg kell elégednünk ezzel a 221 kereszttel vagy vannak még lehetőségek a készletben? Mi a helyzet akkor, ha nem követeljük meg, hogy belül tömörek legyenek a keresztek?
Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a belül lyukas keresztekkel sokkal egyszerűbb a helyzet, hisz kevesebb "pöcök" akadályozza az összerakást. Néha ez így is van, bármelyik eddig bemutatott 6 elemű kereszt belsejéből kihagyva egy kis kockát csak egyszerűsödök a játék. Ezeket a belső lyukakat azonban ki lehet használni arra, hogy egyes elemeket elmozdíthassunk a félig összerakott játékon belül, így olyan megoldások is elképzelhetők, amik a tömör estben nem.
A következő képen egy nagyjából megoldott kereszt látható. A 6 elem közül 5 már össze van rakva, csak a 6. nincs még a helyén. 
A helyzet fokozódik. Az előző cikkben írtam egy eleinte egyszerűnek tűnő, aztán elbonyolódó ördöglakatról. Ott a hozzászólások között felmerült, hogy vajon minden elképzelhető zsinórállás mellett megoldható-e a játék. Hamar tisztáztuk, hogy ha a karikákon megy át a kötél, akkor nyilván nem lehet leszedni. De mi van a többi esettel?
Eszünkbe jutott, hogy a két-két pálca között is átvezethető a zsinór. Vajon ekkor megoldható-e? Először a golyós kötelet próbáltam ráfűzni a kívánt módon, de nem sikerült. Sok ördöglakatról egyszerűbb leszedni a kötelet, mint rárakni, így egy másikat tettem rá és a helyén csomóztam össze. De nem sikerült ezt sem levenni. Így néz ki:
Most akkor ezt sem lehet megoldani? Vagy csak béna vagyok?
Egy érdekes játék nem hagyja nyugodni az embert. Hiába oldjuk meg akár százszor, hiába hisszük, hogy már minden csínját-bínját ismerjük, már-már el is felejtjük, de csak visszakúszik az agy egyik hátsó nyúlványába és birizgál valamit.
Írtam már egy játékcsaládról, amire igazak fentiek. Annak a bejegyzésnek az Egyszerűtől a lehetetlenig címet adtam. Már akkor is megtréfált a játék, hisz a cikk megírásakor még csak sejtettem, hogy a család egyik tagja megoldhatatlan. A megjelenés után pár nappal derült ki számomra, hogy ez már matematikai értelemben is jóideje bizonyított tény.
A másik végletet annyira egyszerűnek tartottam, hogy igazából el sem készítettem, csak egy drótmodellem volt. A hivatkozott cikkben szereplő képek manipulált fotók voltak. A napokban a nyúlvány birizgálása annyira felerősödött, hogy újra elővettem a drótmodellt és ki akartam próbálni néhány másfajta zsinórfűzést. És bizony nehézségekbe ütköztem. A teljesen egyszerűnek gondolt variáció komoly problémákat okozott. Na, ekkor már el kellett készítenem igazából is.
Régebben csak ilyesmi zsinór elhelyezésekben gondolkodtam:
Van néhány játéktervező, aki szinte bármilyen új ötlettel áll elő, abból érdekes és jó játék lesz. Közéjük tartozik a japán Mineyuki Uyematsu is. Ezen a blogon eddig nem szerepelt játéka, de most bemutatok egy általam nagyon kedveltet.
A jó játékokra jellemző, hogy viszonylag egyszerű elemekből épülnek fel, ráadásul nem is kell belőlük túl sok. Az elemeket összerakva valami szép formát vagy mintázatot kapunk. Ha többféle, különböző nehézségű feladvány tartozik hozzá, az csak külön emeli a játék minőségét. Uyematsu játéka, az L-ek quartettje mindezen feltételnek megfelel. Az általam készített verzió kétféle fából áll, ez talán még jobban kiemeli az összerakott játékban kialakuló mintázatokat.
Janus a római mitológia kétarcú istene. Arcai egyszerre tekintenek a múltba és a jövőbe, a nyitás és a zárás felé, de egyszerre figyelik a kezdetet és a véget is.
(A kép innen származik.)
Janus két arca teljesen egyforma, nincs szebb vagy jobb oldala, nem ad útmutatást a helyes irány kiválasztásához. A Janus-arcú kifejezés kissé elszakadt az eredeti jelentéstől, ma már inkább kétszínű, egymásnak ellentmondó értelemben használjuk. A következőkben ismertetett játék is ezen új értelmezés alapján kapta a Janus nevet.
Ezt is meg kell osztanom :)
A bakonysárkányi játékcserére több példányt készítettem, mint amennyire végül szükség lett. Ráadásul eléggé siettem, így becsúszott egy kis baki. Az egyik állványt fordítva ragasztottam be a helyére:
Nemrég írtam Jean Clode Constantin "nehézkes" játékairól. A második változatban nem szerepelt karika, mindössze a kötelet kellett levenni róla. Egy karika hozzáadásával még nehezebbé tehető a feladvány, bár kicsit veszít egyszerűségéből.
Az alábbi képen ez a változat látható:
Ha valaki elkészítette a múltkori cikkben ismertetett játékot, akkor csak egy akkora karikát kell a zsinórra fűzni, amin nem férnek át a golyók, máris kész egy új fejtörő.
A blog a Facebook-on is követhető. Terjesszétek, lájkoljátok!
Ismét részt veszek a KöMaL ankéton előadóként és persze a játékaimat is ki lehet próbálni.
Az előadás címe: Az ördöglakatoktól a Nobel-díjig. Hogy hogyan kapcsolódik össze a két téma, az majd ott kiderül. Bár a szorgalmas és érdeklődő olvasóknak már lehetnek ötletei. Az ankéton egy kicsit több matematikát próbálok becsempészni az előadásba, de nem lesz nagyon ijesztő :) Bemutatok néhány olyan új játékot is, amik pár napja készültek el, ill. még most is készülőben vannak, így Magyarországon először lesznek láthatók. Azt tervezem, hogy néhány játék megoldását apróbb ördöglakatokkal jutalmazom, így néhányan nemcsak elméletben, hanem a valóságban is gazdagabbak lesznek pár játékkal.
Az ankét nyitott, bárki részt vehet az előadásokon és a játszáson. A természettudományok iránt érdeklődőknek nagyon javaslom a többi programot is, nagyon színvonalasak és érdekesek szoktak lenni.
A részletes program itt található. A helyszín: Bp. 1117 Pázmány Péter sétány 1/A (északi épület). Az ördöglakatos program időpontja: november 5-e, 16 óra. Mindenkit szeretettel várunk!
Mostantól a blog a Facebookon is követhető. Érdemes néha oda is elnézni, olyan hírek, infók, amik nem "érnek meg" egy posztot, oda kerülnek.
Lájkoljátok, terjesszétek!
Folytatódnak az idei IPP másik magyar résztvevője, Bozóki Sándor játékait bemutató cikkek.
A Grid Sticks Cube 4 után egy újabb – szintén a gyufakockából származtatott – játék, a Grid Sticks Cube 8 bemutatása következik.
A 8-as szám egyszerre jelenti az elemek számát és a rácskocka méretét.
Hozzám kerültek egy(?) játék elemei. Hogy én biztos simán megoldom. Hát, nem :)
Számítógépes segítséggel kipróbáltunk pár ismertebb 12 elemes rabkereszt elrendezést, de egyik sem járt sikerrel. Igazából abban sem vagyunk biztosak, hogy ezek az elemek egy játékhoz tartoznak.
Az olvasók közül nincs valakinek egy ilyesmi játéka? Egy fotó vagy leírás nagy segítséget nyújtana az összerakásban!
Nem, most sem gombákról, bogyókról vagy más ehető növényekről lesz szó. Egy olyan ördöglakat-családot mutatok be, amiben a legfőbb alkotórész egy az erdőben, út szélén vagy bokrok tövében található ágdarab. Igaz, hogy kell hozzá kötél és karika is, de a játék egész látványát mégis a fura, organikus fadarab határozza meg.
Az IPP-re mindenképpen szerettem volna olyan játékokat is vinni, melyeknek van magyar vonatkozása azon kívül is, hogy én készítem el őket. Játékos körökben a bűvös kockáról mindenki tudja, hogy magyar találmány, de valami másra is szerettem volna felhívni a figyelmet. Lehetett volna matyó mintás ördöglakatot készíteni vagy a csikós-puszta-Puskás vonalon haladni, de én legalább ennyire büszke vagyok a szellemi-tudományos teljesítményeinkre. Ezért néhány játékomban az egyik leghíresebb magyar matematikusnak Bolyai Farkasnak állítottam emléket.
Bolyai Farkasról sokaknak csak annyi ugrik be, hogy János apja volt. Kevesen tudják, hogy egy nagyon szép és könnyen érthető matematikai tétel ma is az ő nevét viseli. A Bolyai tétel szerint: "Minden azonos területű sokszög véges sok vágással egymásba darabolható."
Az igazsághoz tartozik, hogy Bolyai Farkassal nagyjából egy időben mások is bebizonyították ezt az állítást, így a nemzetközi irodalom gyakran Bolyai–Gerwien- vagy Wallace–Bolyai–Gerwien tételként említi.
A tétel annyira szemléletes, hogy szinte kiált az ollóért és papírért, pár sokszöggel nagyon egyszerűen szemléltethető. Én ennél egy kicsit komolyabb kivitelre törekedtem, és próbáltam arra is ügyelni, hogy viszonylag kevés elemből álló, érdekes formák szerepeljenek a játékokban.
Ezen megfontolásokból készült néhány "Könyvfejtörő". Például a négyzet szabályos hatszöggé való átdarabolhatóságát szemléltető:
Az idei IPP másik magyar résztvevője, Bozóki Sándor elkészült a játékait bemutató cikkek első részével. Ez következik most.
A gyufakocka struktúráját talán nem kell bemutatni (ha mégis, akkor a gyufakocka vagy a matchcube szavakra keresve gyorsan megismerhető). Ha a hagyományos méretű, 4.5-5 cm hosszúságú gyufaszálakkal dolgozunk, akkor egy kockában nagyjából 250 darab gyufaszál van. Minél hosszabb a gyufaszál – ez rendszerint a hosszúság/vastagság arány növekedését is jelenti –, annál több szál kell egy kockához. A gázgyújtó gyufából (hossza kb. 10 cm, vastagsága 3 mm) például közel 700 darab, a kandallógyújtó gyufából (hossza 20 cm, vastagsága 3.1 mm) már több mint 2500 darab gyufaszál kell egy kockához.
Gyufaszálak helyett használhatunk gombostűket is, az egyetlen lényeges különbség az építésben, hogy a gyufakockánál nem használunk ragasztót, a gombostűkockánál már igen. A képen látható gombostűkocka közel 2300 darab – 35 mm hosszú és 0.6 mm vastagságú – tűből készült.
Lezajlott az V. országos ördöglakat találkozó Bakonysárkányban. Autentikus beszámolót itt olvashattok róla, én csak pár személyes élményemet szeretném megosztani és bemutatni az ottani cserejátékomat.
Többünk nagy örömére jó sok játék érkezett a versenyre. Ezek között volt az ördöglakat kategóriába kissé nehezen belepasszírozható is, de a legtöbb bizony nagyon ötletes, egyszemélyes logikai játék volt. A díjazottaknak felajánlottam, hogy írjanak ide a blogba a játékaikról, remélem előbb-utóbb sor kerül rá. De mintha mindenki szívesebben játszana és készítene játékokat, minthogy írjon róluk :) Aki olvassa a résztvevők közül, azt most is kérem, hogy szánjon rá pár órát, és ossza meg a játékáról tudhatókat!
Az én versenyjátékom ugyanaz volt, amivel az IPP-n is indultam. Holtversenyben első díjat ért, tényleg szép és ötletes volt a többi díjazott is. De a TriPenTile-ról majd egy másik bejegyzésben írok részletesen.
Bakonysárkányban is van csere, bár nem szoktak túl sokan részt venni rajta. Az idén két cserét sikerült lebonyolítani, ismét klassz játékokkal lettem gazdagabb. Az egyikről a későbbiekben szintén lesz bejegyzés. (Ezt hány játékról ígértem már meg? A jó hír nekem, hogy mostanában sokkal gyorsabban bővül a játékgyűjteményem, mint ahogy a bejegyzéseket képes vagyok írni.)
Az én cserejátékom egy német játéktervező, Jean Claude Constantin ötlete alapján született.
Lezajlott a kutatók éjszakája. Mit ne mondjak, fura volt :) Ekkora tömegben és ennyire nyílt, nyilvános helyen még nem voltam a játékokkal.
Először tartottam egy előadást a játékok csoportosításáról, főbb fajtáiról és az egyes típusok (szerintem) legérdekesebb képviselőiről. Elég sokan voltak, jó nagy zaj is volt, de állítólag lehetett hallani, látni.
Aztán kivonultunk a Gödör lépcsőjén felállított hatalmas asztalhoz, ott lehetett játszani. Nagyon sokan voltak, pörgött a "nép", volt aki csak pár percre jött, de többen órákat ültek néhány játék felett. Sőt, volt egy külföldi, idősebb úr, aki 6 órán keresztül játszott 4 vagy 5 nagyon nehéz játékkal. A könnyűeket ismerte, direkt a problémásakat kereste. Az egyikkel nem boldogult, láttam rajta, hogy a szíve szakadna meg, ha sikertelenül kellene elmennie. Szerencsére, ez egy olyan játék volt, ami simán beillik a filléres sorozatba, így neki adtam. Nagyon örült, nem is akarta elhinni. Egy későbbi bejegyzésben ezt a játékot is ismertetem majd.
